A sporttelep kialakítása, a kezdetek.

A Népliget megszületése, a sporttelep kialakítása. 
 

   A tenisztelep tulajdonképpen egyidős a parkkal. A Népliget területén már az 1860-as években elkezdtek fákat ültetni, de csak az 1890-es években kezdték tudatosan parkká formálni. Ekkor 103 hektáron 500 féle növényt ültettek el és ekkor rögtön felmerült egy kimondottan sportolás számára kialakított rész gondolata is. A Népligeten belüli sporttelepet eredetileg a Tisztviselőtelep Tornaegyesülete igényelte a Fővárostól már 1896-ban és ki is bérelte 10 évre 20 aranykoronáért. (Zseny József) Olyan területet választottak, ami közel volt a Tisztviselőtelephez és az 1895-ben megnyitott, akkor még új Nagyvendéglőhöz, sík terület, nem süppedékes és akkor még csak 30-40 fenyőfával volt szórványosan beültetve. Itt állították fel a városligeti milleniumi kiállításon vásárolt csarnokot (melynek középső része még ma is áll) és nyáron teniszpályákat (először 3 teniszpályát alakítottak ki), télen korcsolyapályát tartottak fenn. 

   A Tornaegyesület azonban az 1910-es évek elejére megszűnt, a sporttelep utána inkább magánvállalkozásként működött tovább. Baransky E. László (a Képzőművészeti Főiskola tanára, aki 1910 és 1922 között rajztanárként dolgozott a Tisztviselőtelepi Gimnáziumban is) 1912-es képén a Népligeti Sporttelep idealizált ábárzolását láthatjuk, bal oldalon az azóta elbontott népligeti Nagyvendéglővel, jobb oldalon a háttérben, a ma is álló milleniumi épülettel.

   A háború után, a szocializmus éveiben a Budapesti Gyárépítők kapta meg a területet. Az Építők SC tenisz szakosztályának elődje, a Gyárépítők (a későbbi 22. számú Állami Építőipari Vállalat) Sportköre volt. A Gyárépítők tenisz szakosztályát 1949-ben alapították a Sportkörön belül, és igen komoly sikereket értek el, 1958 és 1963 között végig ott voltak az ország 8 legjobb csapata között (1954 és 1960 között a női csapat is I. osztályú volt, 1955.-ben az 5. helyen végeztek), és 1960-ban megszerezték a magyar nemzeti bajnokság I. osztályának 3. helyezését is. 

   A képen a Gyárépítők csapata a 60-as évek elején: dr. Markóczy Aladár szakosztályvezető, Farkas István, Engel Antal, Forró Mihály, Borai Győző, Ambrus Pál, dr. Háros Jenő, dr. Markóczy Miklós, Tatár István, Szerencsés József, Szigeti Ottó edző:

   Gyárépítők - Dózsa csapatbajnoki mérkőzés a Népligetben az 1960-as évek elején, bal oldalt a hazaiak párosa, Engel Antal és Forró Mihály, középen az edző, a magyar teniszsport legendás alakja, Szigeti Ottó aki 1938-ban párosban, 1939-ben pedig egyesben elődöntőt játszott a Roland Garroson, jobb oldalon a Dózsa bajnok párosa, Katona Zoltán és Gulyás István (a 60-as években a világranglista első tíz helyezettje között jegyezték, nemzetközi fair play díjas, a sportág örökös magyar bajnoka) :

   1966-tól a teniszezők a Budapesti Középületépítő Sportegyesület szakosztályaként működtek tovább. A Középületépítő a 60-as években 2 pályával bővítette a telepet.

   1971-ben a Középületépítő SE csapata 2. helyen végzett a másodosztályban, amikor a vállalat sportegyesülete fuzionált a Budapesti Építők SC-vel, ekkor vette át az ÉSC a népligeti tenisztelepet is. Mivel ezt az évet megelőzően a csapat több mint 15 éven át az NB I illetve az NB I/B résztvevője volt, az volt a célkitűzés, hogy továbbra is a magyar teniszsport élvonalában szerepeljenek, és a másodosztály mielőbbi megnyerésével ismét visszatérjenek a legfelsőbb osztályba. Az Építők SC csapata az 1970-es évek elején: Lénárt László, György László szakosztályvezető, dr. Markóczy Miklós, Ambrus Péter, Engel Antal, Gáldi Dezső, Román Ferenc, dr. Niedermayer Péter: 

   A pénzhiány azonban megakadályozta a tervek gyors teljesítését. Az Építők 1975-ben a másodosztály 3. helyén végzett, úgy hogy csak körbeveréssel maradt le a feljutást jelentő első helyről. Az első színes kép a csapatról az 1970-es évek közepén: Román Ferenc, Lénárt László, dr. Markóczy Miklós, Engel Antal, Gáldi Dezső, dr. Niedermayer Péter, Palásthy Bese és György László szakosztályvezető:

   A csapat az 1970-es évek végén. György László szakosztályvezető, Lénárt László, dr. Markóczy Miklós, Palásthy Bese, Román Ferenc, Gáldi Dezső, Aradi Sándor és dr. Niedermayer Péter. (Ez a felvétel a BVSC pályán készült.)